Maďarsko

 

Kedves Olvasó!


Az Ön kezébe olyan könyv jutott, amely a régi idők vőfélyi rigmusait mutatja be. Ezt az időt már rég elfújta a szél, mégis napjainkban is aktuális. Ez a könyv összefoglalja a három település iskoláinak (Şcoala cu clasele I-VIII Jancsó Benedek Ghelinţa, judeţul Covasna, România, Základná škola s materskou školou Vlčany, Slovensko, Teller Ede Általános Iskola és Óvoda, Magyarország, Nagybánhegyes) tanulói által összegyűjtött vőfélyi rigmusait.


A könyvben szerepelnek menyasszony-vőlegény búcsúztatók, ételekre szóló rigmusok, humoros beszólások. A rigmusok megtalálhatóak német, szlovák és magyar nyelven. Mindnyájan sokat készültünk, gyűjtöttünk. Mindhárom iskola tanulói kutatták a vőfélyi rigmusokat, amelyeket videokamerával DVD-re rögzítettünk. A projekt során megismerkedtünk Szlovákia, Magyarország, Románia magyar esküvői, lakodalmi népszokásaival. Mi gyerekek nemcsak egymással ismerkedtünk meg, hanem a másik két ország segítő embereivel, és a ma élő vőfélyeivel. Reméljük, hogy mindenki számára hasznos időtöltést, jó szórakozást fogunk szerezni ezzel az összeállítással.

 

 

 

 

A házasság minden korban és minden társadalomban nagy jelentőségű esemény volt az egyén életében. Megfelelő előkészítése, az adott közösség elvárásainak teljesítése, az egyéni szempontok figyelembe vétele nem kis körültekintést igényelt a résztvevőktől.

A magyar parasztság körében nagy volt a jelentősége a házasságnak, az egyik leglátványosabb és legnagyobb érdeklődést kiváltó eseménye volt életüknek. A közösség számára új rokoni csoportosulás lehetőségét, új családi összetételt; a rokonság, tágabb értelembe vett család számára számbeli, vagyoni és munkaerő-növekedést, és az utódok létrehozásának a lehetőségét jelentette.

Az egyén számára gyökeres változást hozott, amely nemcsak a társadalomban elfoglalt helyét, de családi státuszát, munkakörét, ruházkodását, egész magatartását átrendezte, megváltoztatta, megszabta.

A fiatalok ismerkedésének lehetőségei a társas munkák (kender-dörzsölés, fonó, tollfosztó, kukoricafosztás), a vasárnap délutáni táncok, cuhárék, a jeles napok báljai, a közös munkák (cséplőgépes banda, summás munkák), a vásárok és a búcsúk.

 

Háztűznézőre csak akkor került sor, ha a szülők nem ismerték egymást, vagy ha a legény más faluból való lányt hozott magának. Résztvevői a szülők voltak. A háztűznézőt a leánykérés követte, szereplői rendszerint a fiú apja és keresztapja. Az utóbbi lett aztán a násznagy. Volt olyan hely, főként újabban, ahol a lány azonnal vissza is üzent, de rendszerint egy hétre rá adott igenlő választ a fiúnak, s ekkor a leendő vőlegénynek mintás selyemből készült jegykendőt küldött.